A korábban már jól ismert EK műtrágyákat 2022. július 15-ig lehetett forgalomba hozni, ezt követően már csak a korábban bejelentett termékekből már legyártott, és már az EU területén levő tételekt lehet forgalomba hozni. Új terméket EK műtrágyaként ettől az időponttól kezdve nem lehet regisztrálni. Helyette az uniós termésnövelő anyagok jelentek meg, egy új kategória a termésnövelő anyagok között. Jogszabályi hátterét az 1009/2019/EK rendelet adja. Legfontosabb jellemzői az új rendszernek:

• • • Az EK műtrágyákhoz viszonyítva jóval szélesebb termékkört ölel fel. Az EK műtrágya pl. nem tartalmazhat szerves anyagot, az uniós termésnövelő anyagok esetében ilyen megkötés nincs, sőt! A termésnövelő anyagok teljes palettáját öleli fel (majd).

    • Nem kell minden tagállamban külön eljárást indítani. Egy tagállamban kiadott "EU-megfelelési nyilatkozat" alapján, CE jelöléssel bármely EU-tagállamban forgalomba hozható a termék.

    • A forgalomba hozatali eljárás nem engedélyezés, hanem megfelelőségértékelési eljárás. A megfelelőségértékelés pedig nem közigazgatási eljárás, vagyis nem egy hatóságnál kell kérelmezni. A termék összetételétől függően ezt elvégezheti maga a gyártó, vagy adott esetben ehhez közreműködő szervezetet (akkreditált, az Európai Unió megfelelő szervénél hivatalosan bejelentett szervezet) kell igénybe venni. Az EU-megfelelési nyilatkozatot azonban mindig a gyártó adja ki, és szintén a gyártó helyezi el a terméken a CE jelölést.

    • A megfelelésértékelés nem elsősorban a hatékonyság igazolására helyezi a hangsúlyt, hanem az emberi, állati és növényi egészségre, valamint a környezet védelmére.

    • Már működő, de még nem teljesen kész rendszer. Az állati eredetű termékek szabályozása pl. még nem készült el, így ilyen terméket (pl. istállótrágya) még nem lehet CE jelöléssel forgalomba hozni. A szabályozás azonban folyamatos bővül.

    • A nemzeti engedélyezést nem váltja fel. Továbbra is lehetőség van a 30/2006 (V.18.) FVM rendelet alapján engedélyeztetni Magyarországon termésnövelő anyagokat. A két rendszer párhuzamos, és egyik nem zárja ki a másikat. Egy termék akár mindkét módon forgalomba kerülhet. Nincs azonban átjárhatóság a két rendszer között, azaz nincs automatikus megfeleltetés, egymástól függetlenül mindkét rendszerben el kell végezi az előírt eljárásokat!